A SPIRITUSZ folyóiratban megjelent összefoglaló bővebb, több képes változata
Békéscsabán a Napsugár Bábszínházban Lenkefi Zoltán igazgató és csapata nyughatatlan fajta. Szeretik megmutatni magukat. Tanulni lehet tőlük, fél éve egy bábos drámaíró verseny újdonságával tűntek fel, most meg egy hagyományos nemzetközi bábfesztivált rendeztek a nyár elején, ahova sikerült úgy összehívni a fellépőket, hogy egy izgalmas áttekintésre adtak módot. A vásári bábjáték virágzására csodálkozhattunk rá.
Békéscsabán a Napsugár Bábegyüttes Lenkefi Kondrád vezetésével már 1968 – ban megrendezte az első nemzetközi bábfesztivált. 1968! Milyen fontos dolog volt akkor a zárt, fallal körülvett országban, hogy külföldiek jöttek és bemutatkoztak, mégha inkább csak a szocialista országokból. De köztük, cseh, lengyel szovjet kiváló bábosok! Kitekintést adtak, tanulnivalót nyújtottak és alkalmat hogy az itthoniak is megmutassák magukat.
Örömteli hogy hosszabb kihagyás után ez a hagyomány folytatódik.
Mit láttunk? Itt is elsöprő sikerrel szerepelt az elmúlt két év két sikerdarabja a debreceni Vojtina Bábszínház A KIS DECEMBER KIRÁLY c. bábos játéka a kiváló Hajdu Péter főszereplésével, Kuthy Ági rendezésében és a meglepő formavilágot hozó HAMUPIPŐKE, a kecskeméti Ciróka Bábszínház mesejátéka, első osztályú szereplőgárdájával, Vidovszky György rendezésében. A Vojtina a legmeghatóbb előadás, a Ciróka a legizgalmasabb zene díját nyerte.
A találkozó profilját azonban a hagyományőrzés adta, vitézlászlók, marionett bábcirkusz, középkori szicíliai játék, vásári bábjáték stílusban előadott élő színház,… tüzet fújó és tányért pörgető bábok.
Kíváncsian kezdtem el nézni a Kemény Henrik utódok munkáit. Többet már jól ismertem, többen hiányoztak – Takács Dani, Schneider Jankó, Fabók Mancsi nem volt, de végül is nem Vitéz László fesztivál volt, csak úgy esett, hogy a hagyományos bábjátékok kerültek a középpontba.
Kiket láttunk? Ismerkedjünk! Készültek videó,k rövid riportok, előadás részletekkel, de azoknak, akiknek nincs elég szélessávjuk, vagy idejük, vagy türelmük ezeket megnézni, összefoglalom mi hangzott el a riportokban.
Aracs Eszter a Ciróka Bábszínház művésze mindig vonzódott a vásári bábjátékhoz, megalkotta Gulyás Terka figuráját, aki egy női vitézlászló, Mcdonalds ördögökkel és a müzli vitézekkel vívja napi és mulatságos harcát, amolyan magyarosan lepukkadt környezetben,
Viktor Antonov
NÉDER NORBI: AZ ÖRDÖG KILENC KÉRDÉSE
Igazi vásári bábjáték élő szereplős változatában, Néder Norbert és Szluka Judit színházában, a LÁDAFIA Bábszínházban látunk. A Nédernorbiék nagyon jók, mondja a bábos köznyelv, a teljes elismerés hangján. És tényleg Néder Norbi a bunkó macsó, és Szluka Judit, az alázatos, ámde furfangos asszony főszereplésével, néhány odaillő báb közreműködésével egy valódi vásári bábjátékot látunk élő szereplőkkel, finom és harsány, elegáns a közönségességben is. Már néztem őket valódi környezetben, kánikulában, tüző napon, ritka közönség előtt is játszani, és ott is ugyanilyen kifinomult, pontos és hatásos volt a játékuk, Néder tökéletes profizmussal kezeli a közönséget. Szluka a főszereplő-untermann arcjátéka tanítanivaló, úgy tud finom gesztusokat mutatni, hogy azok mégis hatnak a szabadtéri vásári környezetben is, valamiképp a finom gesztusokat arckifejezéseket felnagyítja, úgy hogy azok mégis finomak maradnak.
BARTHA TÓNI PAPRIKA JANCSI BÁBSZÍNHÁZA és csúzlidája a 18. század bármelyik vásári forgatagába beleillik. változtatás nélkül megjelenhetne. Ő Paprika Jancsit játszik. Neki nem engedte meg Kemény Henrik, hogy eljátssza előle a Vitéz Lászlót. Így lett Paprika Jancsi, sőt mint mondja János, mert már nagykorú és kft –t alapított. Bartha Tónit idéztem a riportból, remek humora van A ’minden rosszban van valami jó’ szellemében jót tett hogy nem játszhatott vitézlászlót, mert így Paprika Jancsival mégis mást csinál mint a többiek, akik Kemény Henrik szövegkönyvét variálják. Paprika Jancsinak Zalán Tibor ír szövegeket, Kiszely Ágnes és Rumi László dramaturgi, rendezői munkája segíti a művészt. Ugyan nem nagyon érteni, amit Tóni Paprika Jancsija mond, de az egész vásári érzés elragadó, a történetek tartják a műfaj szabályait. Igaz, a riportban elpanaszolta, hogy Zalán Tibor még véletlenül se gondol arra írás közben, hogy a bábszínésznek csak két keze van, és olyan jelenetet ír, amihez legalább 4 kéz kellene. Persze ennek is megvan a maga előnye, mert így igazi kreativitásra kényszeríti a megvalósítás során.
Az előadást kísérő látványosság a Paprika Jancsi csúzlidája is remek kitaláció, több vásárban is találkoztam már vele, fesztiválokon országszerte, mindig tömeg áll előtte és mindenki ki szeretné próbálni eltalálja e a biciklis „munkatárs” által hajtott mozgó figurákat. A csuzlidában már a fiú is szegit, Bendegúz. Aki olyan, mint egy 'spanyol grand', és reméljük egy kicsit mediterrán ízzel gazdagítva tovább viszi ezt a családi vállalkozást.
A fesztiválon a nagy „öreg”, az 1991 óta vásározó, azóta már színházigazgató, remek bábos Pályi János kezdte a Vitéz Lászlók felvonulását. Első nap, az éppen elállt eső után, kint a téren játszott, lelkes gyerekközönsége volt. Egyébként is Pályi mindent tud erről a műfajról, a ritmusról, a váltásokról, a közönséget az ujja köré csavarja, Vitéz László ismert szövegét mondja pontosan, mégis újnak hat a kis beszólásokkal és azzal, hogy Kemény Henrik erős felemelt hangja helyett csendesen, sokszor motyogva, morfondírozva adja elő, ugyanolyan hatással és erővel. Pályi is az Állami Bábszínház berkeiben kezdte, a nyolcvanas években, akkor találta meg igazi önmagát, amikor Kovács Ildikó bíztatására a vásári bábjátszás felé fordult a figyelme. A műfajt magát a bábjátékos nagy próbakövének tartja. Egyedül uralni 8 -10 figurát, és a mindig változó közönséget, nagy kihívás. Ebben látja azt is, hogy megszaporodtak a vásári bábjátékosok. A fiatalok is ki akarják próbálni magukat a műfajban.
Azt mondják a vásári bábjátszás nem is egy műfaj, hanem egy megélhetési forma. Ez is igaz, de mégis egy műfaj hiszen van karakterkészlete van, jellegzetes játékkultúrája, vannak történetei, toposz történetei, ha valaki megmozdítja ezt az évszázadok alatt kicsiszolódott világot, akkor az hat, ugyanúgy fog hatni, még akkor is, ha nem annyira jó az előadó. Mert jó ráismerni, menni ezzel a kicsi figurával, aki tulajdonképpen karikatúrája az embernek néha kisgyerek, néha meg furfangos gondolatokkal megáldott felnőtt. - idézem mindezt, egyetértőn Pályitól.
Tatay Zsolt a legifjabb Vitéz László játékosok közé tartozik, a Budapest Bábszínház tagjaként Meczner János igazgató úr jóváhagyásával kezdett Vitéz Lászlókat játszani. Ő mondta a riportban, hogy talán azért is szaporodtak meg a vitézlászlók a bábjátékosok előadásaiban, mert Kemény Henrik sajnálatos halálával keletkezett űrt akarták kitölteni, ahogy ezt Luca Ronga Pulcinella játékos már megjósolta itteni látogatása során itáliai tapasztalataira hivatkozva. Tatay úgy szeretné csinálni, ahogy Keményék. Maga faragja a bábokat, építi a paravánt.
FEKETE DÁVID: TÖRÖKVÉSZ VITÉZ, AVAGY VITÉZ LÁSZLÓ ÉS A TÖRÖKÖK
A legsikeresebb mai Vitéz László játékos lett ezen a fesztiválon Fekete Dávid, már a tavalyi őszi kecskeméti bábfesztiválon is kiemelkedő sikert ért el, itt pedig tarolt. Gyerekzsűri volt, nem voltak szempontok és nem számított semmilyen megfontolás, a lányok, fiúk arra szavaztak aki nekik a legjobban tetszett és persze hogy ez a vagány, fiatal, energikus fickó vitte el a pálmát három díjat is kapott, közte a közönségét. Készen van, nagyon profi, harsány, kacagtató mégis elegáns,Szárnyaljon!
A műfaj újjáéledése a kilencvenes évek közepén kezdődött, többek között Pályi János, Rumi László, Kovács Géza jóvoltából. Kovács Ildikó ösztönzésére felélesztették és terjesztették a vásári-népi bábjátszás hagyományát, Ők maguk máig előadásaikban színészként, rendezőként, igazgatóként tovább éltetik ezt, s most megindult egy újabb reneszánsz, sok ambiciózus és karakteres fiatallal.
Két különlegesség:
Lénárt András: Mikropódium. Stop! Ez a címe ennek az etűdökből álló összeállításnak, ami csupán ara utal, hogy itt a téren, a járdán, a szökőkút mellett akárhol álljatok meg egy kicsit és bámuljatok, milyen csodákat varázsol elő kis mikrópódiumán a művész. Lénárt András, saját készítésű bábjai a marionett és a vajang furcsa keverékét adják, szinte láthatatlan zsinórok és drótok kusza szövevénye van a kezében és szívmelengető finomságú mozgásokat tud produkálni velük. Nem véletlen, hogy hungarikumnak készül ez az egyedi technika. Lénárt szerint külföldön sokkal többen ismerik őt, mint itthon, pedig régóta játszik, A pécsi Bóbita Bábszínház első igazgatója volt, most szcenikus a Budapest Bábszínházban. Én a rajongója lettem.
Sokkal többet kellene tudni erről itthon is.
HORVÁTH MÁRTA - HAYDN: HOLDHINTA
POPPEN OPERA PODIUM: L'ABBRACCIO DELLA LUNA /HOLDHINTA/ - HOLLANDIA -
Horváth Mártának is Hollandiáig kellett mennie, hogy elkészüljön a Holdhinta c. bábopera..
Egy egri meghívás adta az alapötletet. /Élet a Holdon/ Haydn korabeli bábokat kellett terveznie, fából készült, nyolc kilós bábokat. El kezdett gondolkodni, hogy milyen izgalmas az a világ. Eszterháza, marionett színház, Haydn számtalan operája. Összeállított egy történetet, beillesztett különféle Haydn operákból egy egy áriát, készített bábokat – na nem fa marionetteket, mert a praktikum azt kívánta, hogy kézbevehető, könnyen mozgatható bábokat csináljon. És elkészült az opera. Minden izében különleges. A történetet csendben mozgó bábok meséik el és Haydn operáiból válogatott áriák. Operaénekesek a színpadon a bábokkal is játszanak, miközben Őket Horváth Márta mozgatja, éli velük át a történet fordulatait. S az egésznek erős hatása van a nézők csendben ülnek, nem mocorognak, nem mászkálnak, a gyerekek sem. Márta igazi báboshoz méltón személyes jóbarátjainak tekinti a figuráit, beszél velük, formálja szépíti őket, hogy n kelljen elengedni. Mindegyikük „Mártabáb” nagy szemű, törékeny. Szép.
A sok különleges, furcsa vagy hagyományőrző előadás között elhalványult a vendéglátó bábszínház szép előadása, a legkisebbeknek készült, Lackfi János verseire komponált PARADICSOMLEVES BETŰTÉSZTÁVAL. A felnőtt közegben a hatása nem felmérhető.
Ha már a házigazdákról esik szó, meg kell jegyeznem, hogy itt Békéscsabán remek színészeket, rejtegetnek. Már csak azt elég említenem, hogy előadásokat felvezető etűdökben mennyi humor, mennyi ötletesség van. Mennyi felvillanó kiváló tehetség mutatta meg magát.
Hajdu Péter A kis december király főszereplője
Horváth Márta bábterve
Horváth Márta tervező-rendező
Pályi János és Kemény Henrik 2010. Debrecen Mutatványos Nap